• szulfátálló,
• mérsékelten szulfátálló,
• kis hőfejlesztésű,
• mérsékelt hőfejlesztésű,
• fehér portlandcement és
• szálerősítésű cementtermékekhez használt.
• Néhány cementfajta összetételét a 3. táblázat tartalmazza.

Milyen cementet használjunk.

A lakásépítés egyik leginkább időt, és persze pénzt rabló folyamata az építőanyagok beszerzése. Ma már lassan elfeledjük a cementhiányos esztendőket, gondok azonban ma is vannak. Az első nehézséggel akkor találjuk magunkat szemben, amikor keressük a régi 450-es vagy 350-escementet. Erre azt a választ kapjuk, hogy az már nincs, van azonban CEM I 42,5, esetleg CEM II/A-S 32,5 jelű. A korábbi KGST szabványokról 1997-től Magyarország is áttért az európai cementszabványok alkalmazására. E szerint pedig a bábeli nyelvzavar elkerülése érdekében inkább a cementek rövidített jelölését alkalmazzák (erre vonatkozik a két példa). Ebből a CEM jelölés utal az európai szabványok szerinti minőségű cementre, az ezt követő római szám pedig az összetételre. Azoknak a cementeknek, amelyek gyakorlatilag teljes mennyiségben őrölt portlandcement klinkerből állnak, jelölése: I., amelyek pedig ezen kívül más, a cement szilárdulása szempontjából hasznos anyagot is tartalmaznak, II. jelölésűek.

A következő két betű közül az első a portlandcement klinkeren kívül adagolt hasznosanyag-mennyiségére (A: 5-20%, B: 20-35%), a másik a fajtájára utal. A korábbi szabványnál a cement rövidített jelöléséből következtethettünk a cement fajtájára (pl. kspc=kohósalak-portlandcement, ppc=pernyeportlandcement), most ilyen összefüggés felfedezésére több nyelv ismeretére lenne szükség (a kohósalak jele: S; a pernye jele: V - talán a francia - volatil cendres" - szálló hamu szóból, nem úgy, mint a régi magyar szabványban volt, a P betű ugyanis foglalt a trassz vagy a puccolán cementek jelölésére. A mészkőliszt-adalékos cementek jele: L (nyilván az angol limestone szóból), és végül a több kiegészítő anyagot is tartalmazó ún. kompozit vagy multikompozit cementek jele: M. 
Tekintve, hogy a hazai piacon egyre gyakrabban találkozhatunk külföldi cementekkel is, a teljesség kedvéért közöljük az európai szabványban lévő egyéb jelöléseket is: Bázikus pernye: W; Égetett pala: T; Ipari puccolán: Q; Szilikapor: D. A felsoroltak közül a szilikapor adagolásával készült cementek futottak be komoly karriert az utóbbi időben. 
A betűk után a cement három szilárdsági osztályára utaló szám következik, ami a korábban megszokotthoz képest szintén változott. A régi 350-es, 450-es és 550-es cementek jelölése rendre: 32,5; 42,5; és 52,5. 
Végül az utolsó betű a cement szilárdulási ütemére utal. A gyorsan szilárduló cementek ("rapid cementek") jele R, a normál szilárdulásúaké pedig N.

Ezek ismeretében már könnyen lefordíthatjuk magyarról európaira a korábbi szabvány szerinti cementek rövid megnevezését:

•  az eddigi 450-es portlandcement: CEM I 42,5; 
•  a 350-es kohósalak portlandcement: CEM II/A-S 32,5, és így tovább?

Megfelelő cementet megfelelő célra

A következőkben a cementek alkalmazására vonatkozóan szeretnénk néhány tanácsot adni. 
Mindenekelőtt el kell oszlatnunk azt a tévhitet, hogy a magasabb szilárdsági osztályba tartozó és kevesebb kiegészítő-anyagot tartalmazó cement egyúttal feltétlenül jobb minőségű is (az I. és II. nem a megszokott értelemben vett első ill. másodosztályt jelöli, hanem a cement összetételére utal!). Így családiház-építés céljaira akár a beton, akár a habarcsok készítésére szinte minden esetben tökéletesen megfelelnek a II. jelű, 32,5 szilárdsági osztályba tartozó cementek. Sőt, estenként az is előfordul, hogy a kiegészítő anyagot nem tartalmazó nagyobb szilárdságú cementek ridegségük (kisebb rugalmasságuk), repedésérzékenységük miatt kevésbé alkalmasak beton, de különösen habarcsok készítésére.

Nem kell minden áron törekednünk a korai nagy szilárdságra sem, régi tapasztalat ugyanis, hogy a gyorsan szilárduló cementeknek gyakran kisebb az utószilárdulásuk. Így a CEM I jelű, kiegészítő anyagokat nem tartalmazó nagy szilárdságú cementeket (CEM I 42,5 és 42,5 R) legfeljebb teherhordó szerkezetek (pl. helyszíni előregyártással készített vasbeton-gerendák, esetleg nagy kopásállóságú járófelületek) készítésére érdemes alkalmazni. Hasznos lehet azonban az ilyen cementek alkalmazása ősszel vagy télen, nagyobb hőfejlesztésük révén ugyanis némileg ellensúlyozzák az alacsony hőmérséklet kedvezőtlen hatását (vigyázat, fagyban soha ne betonozzunk!).

A hazai cementfajták sajátosságai

Szulfátálló cement. Mélyépítési célokra nagy szulfátkorrózió veszélyének kitett helyeken (ilyenek gyakoriak pl. Budapesten a keserűvíz-tartalmú termálvizek) célszerű speciális szulfátálló cementeket alkalmazni. Erre a célra fejlesztették ki az általában S-54-es cementként ismert hazai cementet. - jelölése CEM I 32,5 S. 
Ha lehetőségünk van arra, hogy a kiegészítőanyag-tartalmú cementek közül válasszunk, jó, ha figyelembe vesszük a következőket.

Mészkőliszt-adalékos cement. A mészkőliszt-adalékos cementek (CEM II/B-LL 32,5) egy-két éve jelentek meg a hazai cementpiacon. Kiderült, hogy a bennük lévő mészkőliszt igen kedvezően befolyásolja a beton tömörségét és szulfátállóságát, és a beton folyósságát is kedvezően befolyásolja.

Végül szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy legyünk nagyon óvatosak a nem eléggé ismert külföldi cementek használatával. Ne altassa el éberségünket a kedvező ár, sokszor ugyanis megfelelő ellenőrzés nélkül kerülnek a piacra, vagy a minősítést eltérő szabvány szerint végzik (szovjet utódállamok legtöbbjében). Hoznak be időnként nagy mennyiségű kohósalakot, sőt esetleg bitument is tartalmazó speciális cementeket, amelyek használata lakásépítkezéseknél kellemetlen meglepetésekkel járhat. Természetesen kaphatók kiváló minőségi import cementeket is, de mindig kérjünk adatokat a minőségéről. 
Ezek előrebocsátásával kívánunk jó építkezést, jó minőségű cementekkel.